{"id":416,"date":"2024-05-19T07:42:41","date_gmt":"2024-05-19T07:42:41","guid":{"rendered":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/?p=416"},"modified":"2024-05-20T05:31:08","modified_gmt":"2024-05-20T05:31:08","slug":"informaciok-tudnivalok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/?p=416","title":{"rendered":"Inform\u00e1ci\u00f3k, tudnival\u00f3k"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Rom\u00e1nia <\/em>(rom\u00e1nul: Rom\u00e2nia, kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e1llam. \u00c9szakr\u00f3l Ukrajna, keletr\u0151l Moldova, nyugatr\u00f3l Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Szerbia, d\u00e9lr\u0151l Bulg\u00e1ria, m\u00edg keleten a Fekete-tenger is hat\u00e1rolja. 238 391 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres ter\u00fclet\u00e9vel \u00e9s 19 milli\u00f3 f\u0151s (2022) l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1val az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 nyolcadik legnagyobb ter\u00fclet\u0171 \u00e9s 7. legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga. F\u0151v\u00e1rosa \u00e9s egyben legnagyobb v\u00e1rosa a mintegy 1,9 milli\u00f3s Bukarest. Rom\u00e1nia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l pedig az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 tagja. M\u00e1rcius 31-t\u0151l a Schengen-\u00f6vezet tagja l\u00e9gi \u00e9s v\u00edzi utakon, de a k\u00f6z\u00fati \u00e9s vas\u00fati hat\u00e1r\u00e1tkel\u0151kkel m\u00e9g nem l\u00e9pt\u00fcnk be.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Hargita megye<\/em>&nbsp;<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Hargita megye<\/em>&nbsp;(<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rom%C3%A1n_nyelv\">rom\u00e1nul<\/a>&nbsp;<em>Jude\u021bul Harghita<\/em>)&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Erd%C3%A9ly\">Erd\u00e9ly<\/a>&nbsp;keleti r\u00e9sz\u00e9n helyezkedik el. Sz\u00e9khelye&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADkszereda\">Cs\u00edkszereda<\/a>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Hargita megye ter\u00fclete 6639&nbsp;km\u00b2. F\u0151k\u00e9nt a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Keleti-K%C3%A1rp%C3%A1tok\">Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok<\/a>&nbsp;hegyeib\u0151l \u00e1ll, mint p\u00e9ld\u00e1ul a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADki-havasok\">Cs\u00edki-havasok<\/a>, a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gyergy%C3%B3i-havasok\">Gyergy\u00f3i-havasok<\/a>, a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kelemen-havasok\">Kelemen-havasok<\/a>&nbsp;\u00e9s a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Hargita_(hegys%C3%A9g)\">Hargita<\/a>-hegys\u00e9g. A hegyek eredete vulkanikus, a ter\u00fclet pedig h\u00edres meleg forr\u00e1sair\u00f3l. Hargita Rom\u00e1nia egyik leghidegebb ter\u00fclete.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Lakoss\u00e1ga kb. 310000 f\u0151b\u0151l \u00e1ll. Hargita megy\u00e9ben \u00e9lnek a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rom%C3%A1nia_megy%C3%A9i\">legmagasabb ar\u00e1nyban<\/a>&nbsp;magyarok eg\u00e9sz&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Erd%C3%A9ly\">Erd\u00e9lyben<\/a>. A megye f\u0151bb etnikumai a k\u00f6vetkez\u0151k:&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Magyarok\">magyar<\/a>&nbsp;(82,9%),&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rom%C3%A1nok\">rom\u00e1n<\/a>&nbsp;(12,6%),&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rom%C3%A1k\">cig\u00e1ny<\/a>&nbsp;(1,7%).<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edkszereda<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Cs\u00edkszereda<\/em>&nbsp;(<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rom%C3%A1n_nyelv\">rom\u00e1nul<\/a>&nbsp;<em>Miercurea-Ciuc<\/em>,&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/N%C3%A9met_nyelv\">n\u00e9met\u00fcl<\/a>&nbsp;<em>Szeklerburg<\/em>) <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Hargita_megye\">Hargita&nbsp; megye<\/a>&nbsp;sz\u00e9khelye,<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1971\">1971<\/a>&nbsp;\u00f3ta&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Munic%C3%ADpium_(Rom%C3%A1nia)\">munic\u00edpium<\/a>&nbsp;(megyei jog\u00fa v\u00e1ros). Kb. 40.000 lakossal rendelkezik. K\u00f6rny\u00e9ke m\u00e1r a&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bronzkor\">bronzkor<\/a>&nbsp;idej\u00e9n is lakott volt, \u00e1m els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1558\">1558<\/a>-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. T\u00f6bb v\u00e1rosnegyedet csatoltak az \u00e9vek sor\u00e1n Cs\u00edkzsered\u00e1hoz, ezek ma a v\u00e1ros k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 negyedei:&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADkzs%C3%B6g%C3%B6d\">Cs\u00edkzs\u00f6g\u00f6d<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Hargitaf%C3%BCrd%C5%91\">Hargitaf\u00fcrd\u0151<\/a>,&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Csiba_(Hargita_megye)\">Csiba<\/a>,&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Zs%C3%B6g%C3%B6df%C3%BCrd%C5%91\">Zs\u00f6g\u00f6df\u00fcrd\u0151<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3\">Cs\u00edksomly\u00f3<\/a>,&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Csobotfalva\">Csobotfalva<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/V%C3%A1rdotfalva\">V\u00e1rdotfalva<\/a>,&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADktaploca\">Cs\u00edktaploca<\/a>. Ismerts\u00e9g\u00e9t t\u00f6bbek k\u00f6zt a hozz\u00e1 tartoz\u00f3&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3\">Cs\u00edksomly\u00f3<\/a>&nbsp;ter\u00fclet\u00e9n \u00e9venk\u00e9nt sorra ker\u00fcl\u0151&nbsp;<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA\">p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00fa<\/a>, jelent\u0151s j\u00e9gkorongcsapat\u00e1nak, valamint orsz\u00e1gszerte kedvelt s\u00f6r\u00e9nek h\u00edrneve okozza. Cs\u00edkszereda az egyik leghidegebb v\u00e1ros Rom\u00e1ni\u00e1ban. T\u00e9len a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u221230 \u00b0C al\u00e1 is les\u00fcllyedhet. A v\u00e1ros k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n t\u00f6bb alkalommal is m\u00e9rtek m\u00e1r -40 \u00b0C-ot is.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edkszereda l\u00e1tnival\u00f3i<\/em><\/h2>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>A Mik\u00f3-v\u00e1r, ma a Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum. Ma m\u00e1r m\u0171eml\u00e9kk\u00e9nt tartj\u00e1k nyilv\u00e1n, ez Cs\u00edksz\u00e9k legjelent\u0151sebb m\u0171eml\u00e9ke, t\u00f6rt\u00e9nelmi nevezetess\u00e9ge.<\/li>\n\n\n\n<li>A Szent Kereszt-templom, a v\u00e1ros els\u0151 r\u00f3mai katolikus temploma 1758-ban \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban.<\/li>\n\n\n\n<li>A g\u00f6r\u00f6gkatolikus temploma 1930-ban \u00e9p\u00fclt, ma ortodox templom.<\/li>\n\n\n\n<li>A V\u00e1rosh\u00e1za, az egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za, 1886-ban eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt.<\/li>\n\n\n\n<li>Az Igazs\u00e1g\u00fcgyi palota, a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k \u00e9p\u00fclete 1892-ben \u00e9p\u00fclt, eklektikus st\u00edlus\u00fa.<\/li>\n\n\n\n<li>A g\u00f6r\u00f6gkeleti templom 1929 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt neobiz\u00e1nci st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt.<\/li>\n\n\n\n<li>A M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium 1909 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Az egykori R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium 1990-\u00f3ta viseli egykori h\u00edres tanul\u00f3ja nev\u00e9t.<\/li>\n\n\n\n<li>Mai modern v\u00e1rosk\u00f6zpontja 1970 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt alakult ki a r\u00e9gi k\u00f6zpont lebont\u00e1s\u00e1val.<\/li>\n\n\n\n<li>Az \u00faj cs\u00edkszeredai I.-es r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edksomly\u00f3<\/em><\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A cs\u00edksomly\u00f3i kegytemplom \u00e9s kolostor, amely a magyars\u00e1g egyik legnagyobb zar\u00e1ndokhelye \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9ke.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A templom feletti domboldalban h\u00e1rom k\u00e1polna is \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az egykori Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium 1780\u20131782 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, falai k\u00f6zt sok h\u00edress\u00e9g tanult, ma gyermekotthon.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A v\u00e1ros kultur\u00e1lis, irodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1nyai a szomsz\u00e9dos, ma m\u00e1r k\u00f6zigazgat\u00e1silag Cs\u00edkszered\u00e1hoz tartoz\u00f3 telep\u00fcl\u00e9shez, Cs\u00edksomly\u00f3hoz kapcsol\u00f3dnak, ahol m\u00e1r a 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, 1675-ben pedig K\u00e1joni J\u00e1nos ferences szerzetes k\u00f6nyvnyomd\u00e1t l\u00e9tes\u00edtett. Cs\u00edksomly\u00f3 az erd\u00e9lyi iskolai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s egyik k\u00f6zpontja is volt a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l. Itt adt\u00e1k el\u0151 a di\u00e1kok a passi\u00f3j\u00e1t\u00e9kot is. A helyi m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9letb\u0151l kivette a r\u00e9sz\u00e9t a katolikus f\u0151gimn\u00e1zium \u00e9s tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 tan\u00e1ri kara \u00e9s ifj\u00fas\u00e1ga.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Hagyom\u00e1nyos rendezv\u00e9nyek<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Cs\u00edksomly\u00f3i b\u00facs\u00fa \u2013 minden \u00e9v p\u00fcnk\u00f6sdkor megtartott, t\u00f6bb sz\u00e1zezer r\u00e9sztvev\u0151s b\u00facs\u00fa (vall\u00e1sos esem\u00e9ny) az erd\u00e9lyi Cs\u00edksomly\u00f3 mellett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Hargitai Megyenapok \u2013 hagyom\u00e1nyosan a cs\u00edksomly\u00f3i p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00fa het\u00e9re id\u0151z\u00edtett rendezv\u00e9nysorozat, sz\u00e1mos kultur\u00e1lis esem\u00e9nnyel, Hargita Megye Tan\u00e1csa szervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ezer Sz\u00e9kely Le\u00e1ny Napja \u2013 a n\u00e9pt\u00e1nc, n\u00e9pzene \u00e9s n\u00e9pviselet j\u00falius els\u0151 vas\u00e1rnapj\u00e1n szervezett hagyom\u00e1nyos seregszeml\u00e9je.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">R\u00e9gizene Fesztiv\u00e1l \u2013 \u00e9vente j\u00faliusban szervezett egyhetes zenei rendezv\u00e9nysorozat.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Hargita Nemzeti Sz\u00e9kely N\u00e9pi Egy\u00fcttes<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Hargita Nemzeti Sz\u00e9kely N\u00e9pi Egy\u00fcttes a v\u00e1ros hivat\u00e1sos n\u00e9pt\u00e1nc csoportja. Fell\u00e9p\u00e9seivel k\u00e9pviseli Cs\u00edkszered\u00e1t, Hargita megy\u00e9t \u00e9s az erd\u00e9lyi magyars\u00e1got, sz\u00e1mos k\u00fclf\u00f6ldi turn\u00e9n mutatva be Erd\u00e9ly n\u00e9pt\u00e1ncait, n\u00e9pzenei \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, hagyom\u00e1nyait.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Oktat\u00e1s<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">4 napk\u00f6zi otthon, 4 \u00e1ltal\u00e1nos iskola, 4 gimn\u00e1zium, 4 szakk\u00f6z\u00e9piskola, 1 kiseg\u00edt\u0151 szakiskola, 1 egyetem.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Politika<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A polg\u00e1rmester Korodi Attila, az alpolg\u00e1rmesterek: Bors B\u00e9la, illetve S\u00f3gor Enik\u0151. Az RMDSZ politikai p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151i.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Sport<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A v\u00e1rosban legjobban elterjedt t\u00e9li sportok: j\u00e9gkorong, alpesi s\u00ed, s\u00edfut\u00e1s, bob, biatlon, gyorskorcsolya, m\u0171korcsolya stb.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edki-havasok<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Cs\u00edki-havasok f\u0151leg krist\u00e1lyos pal\u00e1kb\u00f3l \u00e9s tengeri \u00fclled\u00e9kekb\u0151l \u00e1ll. Vannak m\u00e9g m\u00e9szk\u00f6vek, dolomitok \u00e9s konglomer\u00e1tok is. A hegys\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n halad \u00e1t a Gyimesi-h\u00e1g\u00f3, amely \u00f6sszek\u00f6ti a Cs\u00edki-medenc\u00e9t a Tatros foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9vel. Legmagasabb pontjai a Naskalat-hegys\u00e9gben tal\u00e1lhat\u00f3 Naskalat-tet\u0151 (1550 m) \u00e9s az Egersz\u00e9kt\u0151l keletre tal\u00e1lhat\u00f3 Saj-havas (1553 m).<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">A Kis- \u00e9s Nagysomly\u00f3-hegy<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>A Kissomly\u00f3-hegy<\/em> a hagyom\u00e1ny szerint a sz\u00e9kely katolikusok szent hegye, amelyet \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta im\u00e1dkozva j\u00e1rnak v\u00e9gig a zar\u00e1ndokok. A hegy oldal\u00e1n halad v\u00e9gig a p\u00fcnk\u00f6sdszombati nagy b\u00facs\u00fas k\u00f6rmenet. Nyugati r\u00e9sz\u00e9n vannak elhelyezve a k\u00e1lv\u00e1ria st\u00e1ci\u00f3inak keresztjei. A hegytet\u0151n h\u00e1rom k\u00e1polna \u00e1ll, ahol szint\u00e9n \u00e1jtatoss\u00e1gra gy\u0171lnek \u00f6ssze a kereszt\u00e9nyek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>A Nagysomly\u00f3-hegy<\/em> 1033 m\u00e9ter magas, kett\u0151s vulk\u00e1ni k\u00fap Cs\u00edksomly\u00f3n, a Cs\u00edki-medence k\u00f6zep\u00e9n. Keleti \u00e9s d\u00e9li oldal\u00e1t fenyveserd\u0151 bor\u00edtja, nyugati oldala pedig s\u0171r\u0171 b\u00fckk\u00f6ssel van ben\u0151ve. Tetej\u00e9n egy 25 m magas f\u00e9mcs\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett kil\u00e1t\u00f3torony \u00e1ll, innen lehet a legjobban bel\u00e1tni az eg\u00e9sz Cs\u00edki-medenc\u00e9t. A hegy legmagasabb cs\u00facs\u00e1n egykor a Nagysomly\u00f3 v\u00e1ra emelkedett. A hegy alacsonyabb cs\u00facs\u00e1nak lapos tetej\u00e9n egykor a r\u00e9gi somly\u00f3i kolostor \u00e1llt. Feltehet\u0151en ez lehetett a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett els\u0151 kolostor.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Szent J\u00e1nos-templom (Cs\u00edkdelne)<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Cs\u00edkdelne hat\u00e1r\u00e1ban, a falut\u00f3l nyugatra mag\u00e1nyosan \u00e1ll er\u0151dfallal k\u00f6r\u00fclker\u00edtve a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos tisztelet\u00e9re szentelt \u00c1rp\u00e1dkori eredet\u0171 templom. A templom a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult Tordafalva faluban \u00e1llt, t\u00f6bb falu k\u00f6z\u00f6s temploma volt. A tordafalviak a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n ink\u00e1bb a mai P\u00e1lfalv\u00e1ra \u00e9s r\u00e9szben Deln\u00e9re k\u00f6lt\u00f6ztek. A templomot, mint Cs\u00edkdelne templom\u00e1t \u00edrt\u00e1k be a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben 1333-ban Dolna n\u00e9ven.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edkszentmikl\u00f3s<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A falu Cs\u00edkszered\u00e1t\u00f3l 11 km-re \u00e9szakkeletre a Sz\u00e9pv\u00edz-patak v\u00f6lgy\u00e9ben fekszik. \u00d6ssze van \u00e9p\u00fclve Sz\u00e9pv\u00edzzel. A falun \u00e1tfolyik a Szent Mikl\u00f3s pataka. 1332-ben S. Nicolao n\u00e9ven eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r. Els\u0151 rom\u00e1n kori, 1498-ban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett templom\u00e1t 1661-ben a tat\u00e1rok \u00e9gett\u00e9k fel, 1694-ben pedig torny\u00e1t is lerombolt\u00e1k. A tornyot 1724-ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Cs\u00edksz\u00e9pv\u00edz<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Cs\u00edksz\u00e9pv\u00edz (gyakran Sz\u00e9pv\u00edz) falu Rom\u00e1ni\u00e1ban, Hargita megy\u00e9ben. Cs\u00edkszered\u00e1t\u00f3l 12 km-re \u00e9szak-keletre a Gyimesbe vezet\u0151 \u00faton, a Sz\u00e9pv\u00edz-patak v\u00f6lgy\u00e9ben fekszik. Cs\u00edkszentmikl\u00f3s, Cs\u00edkborzsova \u00e9s B\u00fckkloka tartozik hozz\u00e1. A monda szerint neve onnan sz\u00e1rmazik, hogy Szent L\u00e1szl\u00f3 a kunokat legy\u0151zve lov\u00e1val egy szikl\u00e1r\u00f3l a patakba ugratott, \u00e9s azt mondta: Igy\u00e1l lovam, mert ez sz\u00e9p v\u00edz.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1669-ben I. Apafi Mih\u00e1ly fejedelem enged\u00e9ly\u00e9vel \u00f6rm\u00e9nyek telepedtek itt le, akik alig 200 \u00e9v alatt m\u00f3dos, v\u00e1rosias telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 fejlesztett\u00e9k. A gyimesiek egykori v\u00e1s\u00e1ros helye, k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n borv\u00edzforr\u00e1sok vannak. Felette 1986-ban \u00e9p\u00edtett g\u00e1t \u00e9s v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Gyimes<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>A Gyimesi-szoroson<\/em> \u00e1t vezet\u0151 \u00fat a Cs\u00edki-hegycsoport gerinc\u00e9n kereszt\u00fcl, Cs\u00edksz\u00e9pv\u00edz fel\u0151l a Tatros v\u00f6lgy\u00e9be vezet, ez k\u00e9pezve a Gyimesi v\u00f6lgyet, mely eleinte \u00e9szak-\u00e9szakkelet fel\u00e9 h\u00faz\u00f3dik, majd Gyimesb\u00fckkn\u00e9l 720 m\u00e9ter magass\u00e1gban d\u00e9lkelet fel\u00e9 fordul.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>A Tatros v\u00f6lgye<\/em> a Cs\u00edki-hegys\u00e9g egyik legnagyobb v\u00f6lgye, melyt\u0151l nyugatra a Kerekhavas (1376 m), keletre a Bothavas (1374 m) emelkedik; m\u00edg az egykori gyimesi v\u00e1m \u00e9s a gyimesb\u00fckki R\u00e1k\u00f3czi-v\u00e1r f\u00f6l\u00f6tt a Tarhavas (1662 m) tornyosul. Benne Gyimesfels\u0151lok, Gyimesk\u00f6z\u00e9plok \u00e9s Gyimesb\u00fckk k\u00f6zs\u00e9gek fekszenek.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>A gyimesi cs\u00e1ng\u00f3k<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A cs\u00e1ng\u00f3k t\u00f6bb Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9l\u0151 magyar nyelv\u0171 kisebbs\u00e9gi n\u00e9pcsoport \u00f6sszefoglal\u00f3 neve. H\u00e1rom f\u0151 csoportjuk van: a moldvai cs\u00e1ng\u00f3k, a gyimesi cs\u00e1ng\u00f3k \u00e9s a barcas\u00e1gi cs\u00e1ng\u00f3k. A gyimesi cs\u00e1ng\u00f3k Rom\u00e1ni\u00e1ban, a Cs\u00edki-havasokb\u00f3l Moldv\u00e1ba fut\u00f3 Tatros-foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9s a Gyimesi szorosban \u00e9l\u0151 n\u00e9pcsoport neve. A gyimesi cs\u00e1ng\u00f3k \u0151sei a 17\u201318. sz\u00e1zadban cs\u00edki sz\u00e9kely \u00e9s moldvai magyar falvakb\u00f3l v\u00e1ndoroltak ki. H\u00e1rom k\u00f6zs\u00e9g\u00fck van: Gyimesfels\u0151lok, Gyimesk\u00f6z\u00e9plok \u00e9s Gyimesb\u00fckk. A gyimesi cs\u00e1ng\u00f3k a sz\u00e9kely paraszti m\u0171velts\u00e9g archaikus von\u00e1sait \u0151rizt\u00e9k meg n\u00e9pi kult\u00far\u00e1juk z\u00e1rt helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an. (Telep\u00fcl\u00e9seik: Gyimesfels\u0151lok, Gyimesk\u00f6z\u00e9plok, Gyimesb\u00fckk, Kostelek, Magyarcs\u00fcg\u00e9s, H\u00e1romk\u00fat, Egersz\u00e9k, valamint az -egersz\u00e9kt\u0151l lefel\u00e9, az \u00dazv\u00f6lgye \u00e9s a t\u0151le \u00e9szakra es\u0151 Csob\u00e1nyos v\u00f6lgye.)<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>Borospataka<\/em>&nbsp;<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Borospataka (rom\u00e1nul: Valea Boro\u0219) Gyimesk\u00f6z\u00e9plokhoz tartoz\u00f3 falu Gyimesben, Hargita megy\u00e9ben, Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n. 919 m\u00e9ter tengerszint feletti magass\u00e1gon fekszik, 2,2 km-re Gyimesk\u00f6z\u00e9plokt\u00f3l. A falu 432 lelket sz\u00e1ml\u00e1l, ebb\u0151l mindenki r\u00f3mai-katolikus.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>A Gyimesi Skanzen Panzi\u00f3<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Borospatak\u00e1n m\u0171k\u00f6dik az egyetlen gyimesi cs\u00e1ng\u00f3 skanzen 30.000 n\u00e9gyzetm\u00e9teren, a Boros patak k\u00e9t partj\u00e1n. 2002-ben a Sz\u00e1sz csal\u00e1d v\u00e1s\u00e1rolta meg a ter\u00fcletet, ahol csup\u00e1n egy \u00f6reg h\u00e1z meg egy cs\u0171r \u00e1llt. Ezut\u00e1n l\u00e9trehozt\u00e1k a m\u00e1ig \u00e1ll\u00f3 tizenegy, eredeti \u00e1llapot\u00e1ban fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s korh\u0171en berendezett paraszth\u00e1zb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 panzi\u00f3t. Az \u00e9p\u00fcletek Cs\u00edkmadaras, Gyimesb\u00fckk, Gyimesfels\u0151lok, Gyimesk\u00f6z\u00e9plok \u00e9s Nagygyimes helys\u00e9gekb\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">2012-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel az 1873-ban, G\u00f6rbepatak\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt v\u00edzimalmot. A skanzen ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9trehoztak egy \u201en\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumot\u201d is, ahol Gyimes vid\u00e9k\u00e9nek egykori haszn\u00e1lati \u00e9s berendez\u00e9si t\u00e1rgyai, b\u00fatorai, valamint n\u00e9pviselete tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Forr\u00e1s: wikipedia.org, hargitamegye.ro, erdely-szep.hu&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><em>M\u00e1rton \u00c1ron<\/em><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">M\u00e1rton \u00c1ron (Cs\u00edkszentdomokos, 1896. augusztus 28. \u2013 Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, 1980. szeptember 29.) katolikus pap, Erd\u00e9ly p\u00fcsp\u00f6ke, c\u00edmzetes \u00e9rsek. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait a cs\u00edksomly\u00f3i katolikus (ferences) f\u0151imn\u00e1ziumban kezdte (1907\u20131911), mely 1912-ben az \u00fajonnan \u00e9p\u00fclt cs\u00edkszeredai \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy az V-VII. oszt\u00e1lyt itt j\u00e1rta (1911\u20131914). A VIII. oszt\u00e1lyt az 1914\u20131915-\u00f6s tan\u00e9vben a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Majl\u00e1th R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, ahol a p\u00fcsp\u00f6k a paps\u00e1gra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 fiatalokat gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze; itt is \u00e9retts\u00e9gizett, 1915. j\u00fanius 12-\u00e9n.1938 december 24-\u00e9n XI. Piusz p\u00e1pa gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 nevezte ki. 1939. febru\u00e1r 12-\u00e9n a Szent Mih\u00e1ly-templomban szentelte p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 Andrea Cassulo apostoli nuncius.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">P\u00fcsp\u00f6ki jelmondat\u00e1t \u2013 Non recuso laborem \u2013 Tours-i Szent M\u00e1rtont\u00f3l v\u00e1lasztotta. 1944. m\u00e1jus 18-\u00e1n Kolozsv\u00e1rott, a Szent Mih\u00e1ly-templomban tartott papszentel\u00e9sen mondott besz\u00e9d\u00e9ben b\u00e1tran felemelte szav\u00e1t a zsid\u00f3k deport\u00e1l\u00e1sa ellen. 1947 ut\u00e1n az er\u0151s\u00f6d\u0151 kommunista \u00e9s ateista rendszer letart\u00f3ztat\u00e1sokkal, egyh\u00e1zellenes sajt\u00f3hadj\u00e1rattal, az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1val, majd a g\u00f6r\u00f6g-katolikus egyh\u00e1z \u00e9s a szerzetesrendek betilt\u00e1s\u00e1val l\u00e9pett fel. <\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">M\u00e1rton \u00c1ron harcolt a vall\u00e1s- \u00e9s a lelkiismereti szabads\u00e1g\u00e9rt. 1949. j\u00fanius 21-\u00e9n Bukarestbe rendelt\u00e9k M\u00e1rton \u00c1ront a katolikus egyh\u00e1z stat\u00fatum\u00e1r\u00f3l val\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sra. T\u00f6vis k\u00f6zel\u00e9ben a k\u00f6z\u00faton meg\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u0151rizetbe vett\u00e9k. M\u00e1rton \u00c1ron el\u0151sz\u00f6r vizsg\u00e1lati fogs\u00e1gba ker\u00fclt, ami k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9t \u00e9vig tartott a bukaresti bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium \u00e9p\u00fclete alatti b\u00f6rt\u00f6nben. <\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A bukaresti katonai t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k 1951. augusztus 6-\u00e1n t\u00edz \u00e9v szigor\u00edtott fegyh\u00e1zra \u00e9s \u00e9letfogytiglani k\u00e9nyszermunk\u00e1ra \u00edt\u00e9lte, haza\u00e1rul\u00e1s \u00e9s valutav\u00e9ts\u00e9g v\u00e1dj\u00e1val. El\u0151bb a nagyenyedi, majd a m\u00e1ramarosszigeti b\u00f6rt\u00f6nben tartott\u00e1k fogva. 1952-ben M\u00e1ramarosszigeten h\u00e1rom \u00e9vre k\u00f6z\u00f6s cell\u00e1ba ker\u00fclt Alexandru Todea g\u00f6r\u00f6g-katolikus p\u00fcsp\u00f6kkel, akivel kit\u0171n\u0151 kapcsolatban maradtak szabadul\u00e1suk ut\u00e1n is. A p\u00fcsp\u00f6k b\u00f6rt\u00f6n\u00e9vei alatt az egyh\u00e1zmegy\u00e9t olyan korm\u00e1nyz\u00f3k (ordin\u00e1riusok) vezett\u00e9k, akik f\u00fcggetlenek maradtak az \u00e1llami t\u00f6rekv\u00e9sekt\u0151l. A szabadul\u00e1st M\u00e1rton \u00c1ron csak \u00fagy volt hajland\u00f3 elfogadni, ha nem k\u00f6tik felt\u00e9telekhez. 1955. janu\u00e1r 3-\u00e1n a Nagy Nemzetgy\u0171l\u00e9s Prez\u00eddiuma felf\u00fcggesztette b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s janu\u00e1r 6-\u00e1n a bukaresti \u00e9rseks\u00e9gre vitt\u00e9k h\u00e1zi \u0151rizetbe. M\u00e1rcius 24-\u00e9n t\u00e9rhetett vissza Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. <\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e1llami hat\u00f3s\u00e1gok szorosan figyelemmel k\u00eds\u00e9rt\u00e9k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t: november 30-\u00e1n a Securitate operat\u00edv nyilv\u00e1ntart\u00e1sba vette, dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ba 1956. augusztus 21\u2212augusztus 22-\u00e9n lehallgat\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket szereltek. A bel\u00fcgyminiszter 1957. m\u00e1jus 30-\u00e1n beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9s\u00e9t javasolta. 10 \u00e9vig palotafogs\u00e1gban \u00e9lt. M\u00e1rton p\u00fcsp\u00f6k palotafogs\u00e1g\u00e1nak felold\u00e1sa a nemzetk\u00f6zi helyzet \u00fajabb v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. 1968-ban a Legfels\u0151 T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k semmisnek nyilv\u00e1n\u00edtotta kor\u00e1bbi el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. 1974. m\u00e1jus 23-\u00e1n \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k prosztatar\u00e1kja m\u00e1r orvosi beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyelt. Betegs\u00e9g\u00e9re hivatkozva 1976. janu\u00e1r 31-\u00e9n beny\u00fajtotta lemond\u00e1s\u00e1t, melyet m\u00e1jus 15-\u00e9n megism\u00e9telt, de az Apostoli Szentsz\u00e9k ekkor sem fogadta el. 1980. \u00e1prilis 2-\u00e1n, p\u00fcsp\u00f6ki m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek 42. \u00e9v\u00e9ben, II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa felmentette az egyh\u00e1zmegye korm\u00e1nyz\u00e1sa al\u00f3l. 1980. szeptember 29-\u00e9n, Szent Mih\u00e1ly (az egyh\u00e1zmegye \u00e9s a sz\u00e9kesegyh\u00e1z v\u00e9d\u0151szentje) napj\u00e1n, d\u00e9lel\u0151tt h\u00e1romnegyed kilenckor hunyt el. K\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa a Szent P\u00e9ter t\u00e9ren szem\u00e9lyesen jelentette be M\u00e1rton \u00c1ron hal\u00e1l\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Forr\u00e1s: wikipedia.org<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Rom\u00e1nia (rom\u00e1nul: Rom\u00e2nia, kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e1llam. \u00c9szakr\u00f3l Ukrajna, keletr\u0151l Moldova, nyugatr\u00f3l Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Szerbia, d\u00e9lr\u0151l Bulg\u00e1ria, m\u00edg keleten a Fekete-tenger is hat\u00e1rolja. 238 391 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres ter\u00fclet\u00e9vel \u00e9s 19 milli\u00f3 f\u0151s (2022) l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1val az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 nyolcadik legnagyobb ter\u00fclet\u0171 \u00e9s 7. legn\u00e9pesebb&#8230; <a class=\"more-link\" href=\"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/?p=416\">Continue Reading &rarr;<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[56],"tags":[],"class_list":["post-416","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kornyekunkrol"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/416","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=416"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/416\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":473,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/416\/revisions\/473"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=416"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=416"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/csiksomlyoipassio.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=416"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}