Csíksomlyó a történelmi Magyarország legkeletibb és egyben a leghíresebb Mária szentélye. Az ezeréves határ közelében található a Keleti-Kárpátok lábainál. A szüleink, nagyszüleink korában még Magyarországhoz tartozó Mária kegyhely a határmódosítások után a kommunizmus sötét éveinek
dacára, továbbra is csodával határos módon megmaradt a világ magyarságának nemzeti zarándokhelyeként.

Ennek leglátványosabb megnyilvánulása a pünkösdszombati hagyományos búcsú, ahol több százezer
magyar zarándok szokott összegyűlni a világ minden tájáról, mint egy nagy nemzetcsaládnak éves
találkozóján. Ezen a magyar egyház és magyar nemzet magyarországi és külföldre szakadt képviselői is
részt vesznek az egyszerű közemberektől egészen a legmagasabb fórumokig, beleértve a magyar
kormány képviseletet és az államelnököt is. Tehát Magyarország, Erdély, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék (a mai Szlovákia), Moldva magyar lakossága, azonkívül pedig a világ más országaiban vagy éppen más kontinenseken élő magyarok közül is nagy számban vesznek részt ezen a pünkösdi búcsús nagy-találkozón.

Ekkora nagyszámú zarándok tömeg nem csupán a környéken nem fordul elő, hanem egész Európában
alkalmi ritkaságnak számít. Éppen ezért a legmegfelelőbb helyszín erre a csíksomlyói nyereg, a
Csíkszereda város közelében található Nagy- és Kis Somlyó hegyét összekötő dombhát, amely régi
szent helynek számít és mint ilyen alkalmas a sokszor félmilliót is megközelítő tömeg befogadására.
A hegyen több évszázados kápolnák találhatók, ahol az Árpád-kortól kezdve mind a mai napig remeték
éltek. Egykor pálos szerzetesek lakhelye is lehetett a hegy, aminek bizonyítéka a több évszázados
kápolna mennyezetének ábrázolásai.

Történetileg a csíksomlyói kegyhely első írásos említése 1333-ra datálható. 1444-ben azonban már
pápai levél van arról, hogy a templomépítésre búcsút engedélyeztek itt az adományozóknak, mint
Európa szerte ismert zarándokhelyen.

1567-ben a gyergyói és a csíki székelyek pünkösd szombatján kiálltak hagyományuk mellett és
megvédték az akkori protestáns erdélyi fejedelemmel szemben katolikus hitüket. Állítólag ez is
hozzájárult a pünkösdszombati búcsú további rendszeres megünnepléséhez.

A kegyhely legfigyelemreméltóbb és egyben központi látványossága a csíksomlyói Szűzanyát ábrázoló
2,27 méter magas kegyszobor, ami a templom főoltárán található, és ami ezzel a mérettel a világ egyik
legnagyobb Mária kegyszobrának számít. A 1510-1515-ös években készülhetett székely mesterek
műveként és a kor szokásának megfelelően az Istenanyát a biblia utolsó könyvének leírása szerint
ábrázolja Napbaöltözött Madonnaként, akinek hármas korona van a fején, lába alatt a Hold és feje
körül pedig 12 csillagból álló koszorú található. A több mint fél évezredes kegyszoborhoz számos
legenda és csodás imameghallgatás fűződik. Különösen az ellenséges török és tatár hadak betörései
idején vált a helyi keresztény közösségek lelki mentsvárává ez a Mária-szobor, amely egyben a magyar
nemzet nagyon ősi Boldogasszonyba vetett hitét fejezi ki.

A kegyszobor több évszázada a ferences rend gondozására van bízva. A jelenlegi kegytemplomot, ami
szintén ferences felügyelet alatt áll, 1804-ben kezdték építeni, mivel az előbbit azonkívül, hogy a
századok során sokszor érte tatár vagy török támadás, a XVIII. század végére már nagyon kicsinek
bizonyult.

Csíksomlyó az elmondottakon kívül is számos magyar vallási, lelki és kulturális rendezvény helyszíne
akár a kistérség, meg a régió, de az egész Erdély vagy a teljes Kárpát-medence vonatkozásában is.
Ezért konferenciaközpont is létesült itt néhány évtizede mindezek éltetésére.