Románia (románul: România, kelet-közép-európai állam. Északról Ukrajna, keletről Moldova, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tenger is határolja. 238 391 négyzetkilométeres területével és 19 millió fős (2022) lélekszámával az Európai Unió nyolcadik legnagyobb területű és 7. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa a mintegy 1,9 milliós Bukarest. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Március 31-től a Schengen-övezet tagja légi és vízi utakon, de a közúti és vasúti határátkelőkkel még nem léptünk be.

Hargita megye 

Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda.

Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok, a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita-hegység. A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe. 

Lakossága kb. 310000 főből áll. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%).

Csíkszereda

Csíkszereda (románul Miercurea-Ciuc, németül Szeklerburg) Hargita  megye székhelye,1971 óta municípium (megyei jogú város). Kb. 40.000 lakossal rendelkezik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik. Több városnegyedet csatoltak az évek során Csíkzseredához, ezek ma a város különböző negyedei: Csíkzsögöd, Hargitafürdő, Csiba, Zsögödfürdő, Csíksomlyó, Csobotfalva, Várdotfalva, Csíktaploca. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza. Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. Télen a hőmérséklet −30 °C alá is lesüllyedhet. A város környékén több alkalommal is mértek már -40 °C-ot is.

Csíkszereda látnivalói

• A Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum. Ma már műemlékként tartják nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.
• A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.
• A görögkatolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom.
• A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült.
• Az Igazságügyi palota, a Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusú.
• A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.
• A Márton Áron Gimnázium 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
• Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
• Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült.

Csíksomlyó

A csíksomlyói kegytemplom és kolostor, amely a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

A templom feletti domboldalban három kápolna is áll.

Az egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1780–1782 között épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.

A város kulturális, irodalmi és művészeti hagyományai a szomszédos, ma már közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó településhez, Csíksomlyóhoz kapcsolódnak, ahol már a 17. század közepén középfokú iskola működött, 1675-ben pedig Kájoni János ferences szerzetes könyvnyomdát létesített. Csíksomlyó az erdélyi iskolai színjátszás egyik központja is volt a 18. század elejétől. Itt adták elő a diákok a passiójátékot is. A helyi művelődési életből kivette a részét a katolikus főgimnázium és tanítóképző tanári kara és ifjúsága. 

Hagyományos rendezvények

Csíksomlyói búcsú – minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú (vallásos esemény) az erdélyi Csíksomlyó mellett.

Hargitai Megyenapok – hagyományosan a csíksomlyói pünkösdi búcsú hetére időzített rendezvénysorozat, számos kulturális eseménnyel, Hargita Megye Tanácsa szervezésében.

Ezer Székely Leány Napja – a néptánc, népzene és népviselet július első vasárnapján szervezett hagyományos seregszemléje.

Régizene Fesztivál – évente júliusban szervezett egyhetes zenei rendezvénysorozat.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a város hivatásos néptánc csoportja. Fellépéseivel képviseli Csíkszeredát, Hargita megyét és az erdélyi magyarságot, számos külföldi turnén mutatva be Erdély néptáncait, népzenei örökségét, hagyományait.

Oktatás

4 napközi otthon, 4 általános iskola, 4 gimnázium, 4 szakközépiskola, 1 kisegítő szakiskola, 1 egyetem.

Politika

A polgármester Korodi Attila, az alpolgármesterek: Bors Béla, illetve Sógor Enikő. Az RMDSZ politikai párt képviselői.

Sport

A városban legjobban elterjedt téli sportok: jégkorong, alpesi sí, sífutás, bob, biatlon, gyorskorcsolya, műkorcsolya stb.

Csíki-havasok

A Csíki-havasok főleg kristályos palákból és tengeri ülledékekből áll. Vannak még mészkövek, dolomitok és konglomerátok is. A hegység közepén halad át a Gyimesi-hágó, amely összeköti a Csíki-medencét a Tatros folyó völgyével. Legmagasabb pontjai a Naskalat-hegységben található Naskalat-tető (1550 m) és az Egerszéktől keletre található Saj-havas (1553 m).

A Kis- és Nagysomlyó-hegy

A Kissomlyó-hegy a hagyomány szerint a székely katolikusok szent hegye, amelyet évszázadok óta imádkozva járnak végig a zarándokok. A hegy oldalán halad végig a pünkösdszombati nagy búcsús körmenet. Nyugati részén vannak elhelyezve a kálvária stációinak keresztjei. A hegytetőn három kápolna áll, ahol szintén ájtatosságra gyűlnek össze a keresztények.

A Nagysomlyó-hegy 1033 méter magas, kettős vulkáni kúp Csíksomlyón, a Csíki-medence közepén. Keleti és déli oldalát fenyveserdő borítja, nyugati oldala pedig sűrű bükkössel van benőve. Tetején egy 25 m magas fémcsőből épített kilátótorony áll, innen lehet a legjobban belátni az egész Csíki-medencét. A hegy legmagasabb csúcsán egykor a Nagysomlyó vára emelkedett. A hegy alacsonyabb csúcsának lapos tetején egykor a régi somlyói kolostor állt. Feltehetően ez lehetett a Szent István által építtetett első kolostor.

Szent János-templom (Csíkdelne)

Csíkdelne határában, a falutól nyugatra magányosan áll erődfallal körülkerítve a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt Árpádkori eredetű templom. A templom a tatárjárás során elpusztult Tordafalva faluban állt, több falu közös temploma volt. A tordafalviak a tatárjárás után inkább a mai Pálfalvára és részben Delnére költöztek. A templomot, mint Csíkdelne templomát írták be a pápai tizedjegyzékben 1333-ban Dolna néven.

Csíkszentmiklós

A falu Csíkszeredától 11 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Össze van épülve Szépvízzel. A falun átfolyik a Szent Miklós pataka. 1332-ben S. Nicolao néven említik először. Első román kori, 1498-ban gótikus stílusban átépített templomát 1661-ben a tatárok égették fel, 1694-ben pedig tornyát is lerombolták. A tornyot 1724-ben újjáépítették.

Csíkszépvíz

Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz) falu Romániában, Hargita megyében. Csíkszeredától 12 km-re észak-keletre a Gyimesbe vezető úton, a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós, Csíkborzsova és Bükkloka tartozik hozzá. A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz.

1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.

Gyimes

A Gyimesi-szoroson át vezető út a Csíki-hegycsoport gerincén keresztül, Csíkszépvíz felől a Tatros völgyébe vezet, ez képezve a Gyimesi völgyet, mely eleinte észak-északkelet felé húzódik, majd Gyimesbükknél 720 méter magasságban délkelet felé fordul.

A Tatros völgye a Csíki-hegység egyik legnagyobb völgye, melytől nyugatra a Kerekhavas (1376 m), keletre a Bothavas (1374 m) emelkedik; míg az egykori gyimesi vám és a gyimesbükki Rákóczi-vár fölött a Tarhavas (1662 m) tornyosul. Benne Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk községek fekszenek.

A gyimesi csángók

A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk van: a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók. A gyimesi csángók Romániában, a Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros-folyó völgyében és a Gyimesi szorosban élő népcsoport neve. A gyimesi csángók ősei a 17–18. században csíki székely és moldvai magyar falvakból vándoroltak ki. Három községük van: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A gyimesi csángók a székely paraszti műveltség archaikus vonásait őrizték meg népi kultúrájuk zárt helyzetéből adódóan. (Településeik: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Kostelek, Magyarcsügés, Háromkút, Egerszék, valamint az -egerszéktől lefelé, az Úzvölgye és a tőle északra eső Csobányos völgye.)

Borospataka 

Borospataka (románul: Valea Boroș) Gyimesközéplokhoz tartozó falu Gyimesben, Hargita megyében, Erdély területén. 919 méter tengerszint feletti magasságon fekszik, 2,2 km-re Gyimesközéploktól. A falu 432 lelket számlál, ebből mindenki római-katolikus. 

A Gyimesi Skanzen Panzió

Borospatakán működik az egyetlen gyimesi csángó skanzen 30.000 négyzetméteren, a Boros patak két partján. 2002-ben a Szász család vásárolta meg a területet, ahol csupán egy öreg ház meg egy csűr állt. Ezután létrehozták a máig álló tizenegy, eredeti állapotában felépített és korhűen berendezett parasztházból álló panziót. Az épületek Csíkmadaras, Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Nagygyimes helységekből származnak.

2012-ben újították fel az 1873-ban, Görbepatakán készült vízimalmot. A skanzen területén létrehoztak egy „népművészeti múzeumot” is, ahol Gyimes vidékének egykori használati és berendezési tárgyai, bútorai, valamint népviselete tekinthető meg.

Forrás: wikipedia.org, hargitamegye.ro, erdely-szep.hu 

Márton Áron

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) katolikus pap, Erdély püspöke, címzetes érsek. Középiskolai tanulmányait a csíksomlyói katolikus (ferences) főimnáziumban kezdte (1907–1911), mely 1912-ben az újonnan épült csíkszeredai épületbe költözött, így az V-VII. osztályt itt járta (1911–1914). A VIII. osztályt az 1914–1915-ös tanévben a gyulafehérvári Majláth Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, ahol a püspök a papságra készülő fiatalokat gyűjtötte össze; itt is érettségizett, 1915. június 12-én.1938 december 24-én XI. Piusz pápa gyulafehérvári megyéspüspökké nevezte ki. 1939. február 12-én a Szent Mihály-templomban szentelte püspökké Andrea Cassulo apostoli nuncius.

Püspöki jelmondatát – Non recuso laborem – Tours-i Szent Mártontól választotta. 1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban tartott papszentelésen mondott beszédében bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. 1947 után az erősödő kommunista és ateista rendszer letartóztatásokkal, egyházellenes sajtóhadjárattal, az egyházi iskolák államosításával, majd a görög-katolikus egyház és a szerzetesrendek betiltásával lépett fel.

Márton Áron harcolt a vallás- és a lelkiismereti szabadságért. 1949. június 21-én Bukarestbe rendelték Márton Áront a katolikus egyház statútumáról való tárgyalásra. Tövis közelében a közúton megállították és őrizetbe vették. Márton Áron először vizsgálati fogságba került, ami körülbelül két évig tartott a bukaresti belügyminisztérium épülete alatti börtönben.

A bukaresti katonai törvényszék 1951. augusztus 6-án tíz év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte, hazaárulás és valutavétség vádjával. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben tartották fogva. 1952-ben Máramarosszigeten három évre közös cellába került Alexandru Todea görög-katolikus püspökkel, akivel kitűnő kapcsolatban maradtak szabadulásuk után is. A püspök börtönévei alatt az egyházmegyét olyan kormányzók (ordináriusok) vezették, akik függetlenek maradtak az állami törekvésektől. A szabadulást Márton Áron csak úgy volt hajlandó elfogadni, ha nem kötik feltételekhez. 1955. január 3-án a Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggesztette börtönbüntetését, és január 6-án a bukaresti érsekségre vitték házi őrizetbe. Március 24-én térhetett vissza Gyulafehérvárra.

Az állami hatóságok szorosan figyelemmel kísérték tevékenységét: november 30-án a Securitate operatív nyilvántartásba vette, dolgozószobájába 1956. augusztus 21−augusztus 22-én lehallgatókészüléket szereltek. A belügyminiszter 1957. május 30-án bebörtönzését javasolta. 10 évig palotafogságban élt. Márton püspök palotafogságának feloldása a nemzetközi helyzet újabb változásának volt köszönhető. 1968-ban a Legfelső Törvényszék semmisnek nyilvánította korábbi elítélését. 1974. május 23-án Áron püspök prosztatarákja már orvosi beavatkozást igényelt. Betegségére hivatkozva 1976. január 31-én benyújtotta lemondását, melyet május 15-én megismételt, de az Apostoli Szentszék ekkor sem fogadta el. 1980. április 2-án, püspöki működésének 42. évében, II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól. 1980. szeptember 29-én, Szent Mihály (az egyházmegye és a székesegyház védőszentje) napján, délelőtt háromnegyed kilenckor hunyt el. Két nappal később II. János Pál pápa a Szent Péter téren személyesen jelentette be Márton Áron halálát.

Forrás: wikipedia.org